Ki a felelős ha bármi elromlik, nincs meleg víz vagy fűtés, vagy szétesik az ágyunk a bérleményben?
A válasz nem annyira egyszerű, hogy a bérlőé vagy a bérbeadóé. A bérleti jogviszonyt a lakástörvény szabályozza, amelytől alapvetően el lehet térni bármely pontjában, ha a szerződő felek más szabályokban állapodnak meg. Amennyiben ezen kérdések nincsenek egyértelműen szabályozva, hogy ki miért felelős jogilag és anyagilag akkor csak a lakástörvényt kell felütnünk és ott van rá a válasz.
Amennyiben a szerződő felek ettől másabb, eltérő rendelkezéseket, szabályokat hoztak, és ez le van fektetve a bérleti szerződésben is közérthetően, akkor természetesen nem a lakástörvényben írtaknak megfelelően kell eljárnunk, hanem a két fél között létrejött szerződésnek megfelelően, amit az tartalmaz.
Ezért nagyon fontos az, hogy bérleti szerződést kössünk a bérbeadóval és az részletekbe menően tartalmazzon minden részt a felek között, így nem alakulhat ki jogvita.
Ki fizeti ki, ha nincs fűtés, elromlott a kazán, konvektor?
Azért is ezzel kezdtük, mert a fűtéssel kapcsolatosan a gázkonvektor, vagy cirkó fűtés esetén a gázkazán igen költséges mind javítás, mind pedig újra vásárlás ügyben is.
Amennyiben a felek erre vonatkozólag nem állapodtak meg eltérően, úgy azt a bérbeadó fizeti ki. Ha a javítás nem vezet eredményre akkor azt a bérbeadónak kötelessége cserélnie, hogy a lakás lakhatásra alkalmas állapota fennmaradjon.
Bérlőként érdemes megnézni ezen pontot a szerződésben, hogy a fűtési eszközökért a bérbeadót terhelje anyagi felelősség, hiszen egy új gázkazán ára 300.000 Ft felett van, amit bérlőként nem igen szívesen fizetne ki az ember. Ugyanez elmondható a villanyszereléssel kapcsolatos és a gázvezetékekkel kapcsolatosan is. Olyan szerződést kössünk kiadó lakásoknál, ahol a bérbeadó felel a víz, gáz, elektromos vezetékek működőképességeiről, mert ezeknek cseréje és javítása több száz ezer forinttól indul.
Ki felelős a használati tárgyakért, gépekért?
Jellemzően elmondható, hogy javarészt olyan bérleti szerződések születnek már, ahol teljes egészében a bérlő fizeti ki a gépek és az általa használt, a számára biztosított eszközök – vagyontárgyak hibájának, működésképtelenségének a költségeit. Léteznek még olyan úriemberek bérbeadóként, akik a javítással és újravásárlással kapcsolatos költségeket megfelezik a bérlőkkel 50-50%-ban, és szinte elvétve látni olyan bérleti szerződéseket vagy megállapodásokat, ahol az ezekért történt hiba és javítás költségeit a bérbeadó viselné.
Természetesen érdemes mindent papíron lefektetnünk a bérleti szerződésben, hogy később ne legyen belőle vita.
Hasznos tanács: érdemes olyan bérleti szerződést kötni a bérbeadóval, ahol a javítás költségeit a bérlő viseli, de ha elromlik mondjuk egy drágább eszköz (természetesen rendeltetésszerű használatból eredően) akkor ha azt a bérlő megjavíttatná, de nem lehet, vagy már szinte ugyanannyi összegért lehet egy új eszközt kapni és nem éri meg a javítás vagy aránytalanul sok pénzbe kerülne, akkor a bérbeadó újravásárolja az adott eszközt, gépet. Természetesen ez kizárólag a konyhai eszközökre vonatkozik. Ha sokat ugráltunk az ágyon és az ágyrács kettétört azt nem tudjuk a bérbeadóra terhelni, nem is lenne korrekt eljárás.
